2016. július 8., péntek

107.fejezet

Stephan

 Az előttem álló asztalon dobolva vártam, hogy végre leszálljon a várva várt gép.
 - Persze, hogy ilyenkor késik ez a szar - morogtam magam elé.
 - Nyugi, még a végén lyukat ütsz a lapjába - vigyorgott rám Ádám, de látszott rajta, hogy ő is nagyon várja már a találkozást Lorenzoval.
 A repülőtér várójában ültünk már lassan egy órája, hogy véletlenül se várakoztassuk meg Lexyéket. Úgy nézhettünk ki, mint két szerelmes tinédzser, akik az első randira várnak. Ádámra rá is illet a kora miatt, de én már túl voltam a hisztis, pattanásos időszakomon, legalábbis ezzel hitegettem magam a mai napig. Most viszont már agyamra ment minden. A gép az időjárási viszonyok miatt negyed órát késett és az idegeim ettől pattanásig feszültek. Fél percenként pislogtam a járatokat jelző táblára, hátha attól gyorsabban telik az idő.
 - Végre! - mutatott fel a mellettem ülő srác, hatalmasat sóhajtva a kijelzőre, ahol már megjelent a barátnőm gépének száma és az is, hogy leszállt.
 Egyszerre ugrottunk fel és indultunk el az érkezési kapuhoz.
 - Látod őket? - forgatta jobbra-balra a fejét Ádám ahogy a kifelé tartó embereket nézte.
 - Még nem - meredtem én is a kijáratra, majd hirtelen felderült az arcom, mert az ajtóban megjelent az eltéveszthetetlen rózsaszín raszta haj. - Ott vannak!
 Idiótaként kezdtem integetni, majd mindenkit kikerülve siettem a lányhoz, aki fáradt, de kedves mosollyal az arcán nézett rám. Mikor hozzá értem, felkaptam és megforgattam a levegőben, mint egy nyálas filmben, de most ez sem érdekelt. Túl sokáig voltam nélküle és az elutazásom napja egyre nagyobb súllyal nehezedett a vállamra. Minden percet ki akartam használni az együttlétre, mielőtt Rómába megyek. Mohón csaptam le az ajkaira és csak halványan észleltem, hogy a mellettünk álló emberek felénk fordítják a telefonjaikat és képeket készítenek rólunk. 
 - Baromira hiányoztál - fogtam a kezeim közé az arcát és próbáltam minden egyes vonását az emlékezetembe vésni.
 - Te is nekem - dőlt a mellkasomnak amiből azonnal leszűrtem, hogy nem sokat aludt az elmúlt napokban. Átöleltem és elvettem tőle a bőröndjét. Kíváncsi pillantásokkal fordultam a másik páros felé, akik furcsán méregették egymást. Kérdőn néztem a szerelmemre, aki jelezte, hogy később majd elmondja miért ez a gyászos hangulat. Vállamat megvonva elindultunk az autóm felé. Mivel zavart a csend, bekapcsoltam a rádiót és egyik kezemet Lexy combjára téve felvettem a város tempóját.


Lexy

   Frusztráló volt a két fiú közt beállt csönd. Annyira megszokott volt, hogy ők ketten mindig poénkodnak egymással, hogy most szinte megsüketültünk a hallgatásuktól. Stephan is észre vette a viselkedésükben bekövetkezett változást, de szerencsére nem kérdezett rá. Tudtam, hogy érdekli a dolog, de amíg én vagy Lolo nem mondunk semmit, nem fogja említeni. Fáradtan néztem ki az autó ablakán és figyeltem a mellettünk elsuhanó házakat. Egy pillanatra lehunytam a szemem és a következőben már Lorenzoék háza előtt álltunk. Kipattantam az autóból és nagyot ásítva segítettem kipakolni a barátomnak.
 - Még egyszer köszönöm, hogy veled mehettem - ölelt át a szöszi erősen miközben a mit sem sejtő barátja a háta mögött toporgott.
 - Én köszi, hogy eljöttél és sajnálom - simítottam végig az arcán. - Mit fogsz most csinálni? - kérdeztem, pedig az úton már elmondta, hogy mire készül, de reménykedtem benne, hogy meggondolta magát.
 - Amit elterveztem - húzta ki magát hirtelen és arca a szemem láttára vált kemény maszkká.
 - Lolo, én...
 - Ne - tette fel a kezét ezzel belém fojtva a szóáradatot. - Amit mondtam, megmondtam - zárta le a témát. - Most viszont menj, mert úgy látom a Fáraó nagyon türelmetlen - intett vigyorogva a fejével a kocsi belseje felé, ahol a barátom az összes ujjával a kormányon dobolt.
 - Vigyázz magadra, majd jelentkezem, ha kialudtam magam - nyomtam egy puszit az arcára és visszaültem az autóba. Addig integettem neki, míg el nem tűnt a szemem elől a csalódottan álldogáló Ádámmal együtt. Nagyot sóhajtva dőltem hátra az ülésben és lehunytam a szemem.
 - Most már elmondod, mi volt ez? 
 - Kicsi a világ - motyogtam, majd tekintetemmel megkerestem Stephan kíváncsian csillogó szemeit. - Utolsó nap hatalmas bulit csaptunk és meg volt hívva az összes haver - kezdtem bele a történetbe. - Az egyik srácról kiderült, hogy Ádi exe.
 - És ez miért baj? - vágott a szavamba a focista.
 - Ezzel nem is lett volna gond, csakhogy éppen Lolonak dicsekedett el azzal, hogy mikor legutóbb Ádám otthon volt, megint összejöttek egy éjszakára. Nem tudta a szerencsétlen, hogy pont a mostani barátjának meséli el a történetet.
 - Megcsalta? - emelte magasba a szemöldökét a barátom. - Pedig nem néztem volna ki belőle. Annyira szerelmes a szöszibe.
 - Én is így gondoltam. De még ha csak egy éjszakára is kellett neki a fiú, akkor is belegázolt Lorenzo lelkébe. Lehet, hogy azt gondolta, elég messze van ahhoz, hogy kitudódjon - nyeltem nagyot, mert eszembe jutott, hogy nem sokára minket is hatalmas távolság választ majd el egymástól. Barátom mintha csak érezte volna, hogy mire gondolok, megfogta a kezemet, összekulcsolta az ujjainkat és a szájához emelte, hogy apró csókokat nyomjon az ujjperceimre.
 - Velünk ez nem fordulhat elő - jelentette ki miközben a szemembe nézett. - Mi nem ők vagyunk és én nem vagyok olyan hülye, hogy kockára tegyem a kapcsolatunkat egy ilyen idiótasággal.
 Elmosolyodtam és nehezen, de rávettem magam, hogy higgyek abban amit mondott. Talán tényleg nem lesz semmi gond. Talán sikerül valahogy átvészelnünk ezt az időszakot. Talán...

10 megjegyzés:

  1. Szia Dolores!
    Elképesztő! Frenetikus! Csodálatos! Lehengerlő!

    Szinte magam előtt láttam a két hapit amint arra várnak, hogy leszálljon szerelmeik gépe...a gond "csak" annyi volt, hogy míg tudtam hogy Fáraóéknak édes lesz a viszontlátás, Ádiékra ez már a legkevésbésem igaz...

    Nagyon kíváncsi vagyok, hogyan is zajlik a beszélgetés Lolo és Ádi között valamint, hogy mi is lesz a tényleges vége... tényleg szakítanak (?) és ha igen..akkor Ádi feladja..vagy szereti annyira, hogy küzdjön érte és hosszú úton.., de visszaszerezze... Őt és talán idővel a bizalmát is ..?
    Óh és nagyon nagyon kíváncsi vagyok mi lesz, ha elutazik a Fáraó ..miként éli meg a két fiatal a hosszú távollétet... mennyire hisz majd Lexy a médiának....Fáraó mennyire tud ellenálni a folyamatos ilyen olyan ostromnak...
    Lexy..találkozik -e valakivel..akivel újabb barátság alakulhat ki....-de esetleg az illető többet akar- vagy Fáraó csapattársa megpróbálja - e Lexyt újra behálózni?... és ha igen mennyire sikerül neki..?.. és vajon ezeket a "véletlen fülébe jutó hireket" Fáraó mennyire hiszi el...

    Na majd kiderül mi, hogyan lesz...
    és mennyire lesznek igazak, hamisak amiket leírtam....

    Nagyon nagyon Imádtam!
    Köszönöm szépen, hogy ezt a részt is olvashattam!

    Remélem minden rendben Veled!
    Előre is szép hétvégét!

    Szia
    BezTina

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szívemnek nagyon-nagyon kedves BezTina!
      Imádtam olvasni a hozzászólásodat. Örülök, hogy ennyire felpörögtél tőle, de annak még jobban, hogy nem felejtettél el ennyi idő után sem.
      Tőled is és mindenkitől bocsánatot kell kérnem, hogy így eltűntem, de rengeteg dolog összejött az utóbbi időben, na meg egy kis nyári fáradtság is betette az ajtót.
      Talán most már sikerült úgy összekapnom magam, hogy nem csak erre a blogra, hanem a többire is tudom hozni a fejezeteket.
      Még egyszer nagyon köszönöm, hogy itt vagy, hogy itt maradtál.
      További szép nyarat neked és millió puszi:
      Dolores <3 <3 <3

      Törlés
    2. A részekre megéri várni..azt pedig tökéletesen, tudjuk, hogy mindenkinek van magánélete..és az élet gyakran olyan dolgokat produkál amire előre nem számítani...és minden eltervezett dolog borul... szaval tudjuk, ha késik az adott rész annak oka van :)

      Puszi

      Törlés
    3. <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3

      Törlés
  2. Szia!!
    Nagyon nagyon vártam már az új részt nem hiábba egyszerüen imádtam. Nagyon klasz lett :D

    VálaszTörlés
  3. BezTina teljesen leírta azt, amit érzek! *^* imádtam #Szajk.. Upsz... #TeamMattia

    VálaszTörlés
  4. Heloka megint én *-*

    Ádiról nem változott a véleményem de Fáraó irto cuki tudom h túlvészelik az egészet és Lexy sem hülye hogy megcsalja :D cikk gyanus az a reptéri találkozás :D
    olel és puszil: fallen angel :* <3

    VálaszTörlés